A Föld ózonréteg nélkül: akár a ház (ZÖLD)TETŐ nélkül

Szeptember 16. – Az Ózon Világnapja

Az ózonkárosító anyagok termelése az 1990-es évek közepén érte el a csúcsát évi kb. 1,4 millió tonna halogénezett szénhidrogén előállításával.

Az ózon mennyiségét azonban nemcsak a magaslégköri ózont károsító anyagok használata befolyásolja. A városok meleg mikroklímája rontja a levegő minőségét: 10ºC-os hőmérsékletnövekedés hatására megkétszereződik a képződött ózon mennyisége.

A levegőminőség javítására megoldást a zöldtetők és – homlokzatok jelenthetnek, melyek képesek a környező levegő hőmérsékletének csökkentésére, kiegyenlítésére és a páratartalmának növelésére is; kiszűrik és megkötik a levegőben lévő szennyező anyagokat.

A növények anyagcseréjük során megkötik a szén-dioxidot és oxigént juttatnak a levegőbe. A növényzet hőmérsékletcsökkentő hatását a felfogott csapadék elpárologtatása adja, hiszen a növényzet a napsugárzásból felvett energia 70%-át a párologtatásra, és ezáltal hűtésre használja fel.

Szeptember 16-át az Ózon Világnapjaként tartjuk nyilván, 1987-ben ezen a napon nyitották meg aláírásra a montreali jegyzőkönyvet. Az ebben foglaltak alapján az aláíró országokban csökkentették, illetve be is tiltották az ózont károsító mesterséges anyagok használatát.

Ha a jegyzőkönyv hatályba lépése után nem sikerült volna jelentősen csökkenteni a CFC-gázok kibocsátását (gyártás minimalizálás, meglévő anyagok újrahasznosítása stb.), akkor 2050-re az északi félteke közepes szélességi zónája – ezen a földsávon él a legtöbb ember – elvesztette volna UV-elleni védelmének felét, míg a déli féltekén 70%-os lett volna a veszteség. Sajnos a légkörbe jutott, ózont károsító anyagok lassan bomlanak le, így még előfordulhatnak „visszaesések”.
A NASA alábbi videója 1979 – 2013 között mutatja az éves minimum ózonkoncentráció alakulását a déli féltekén.

Míg a magaslégköri ózon védelmet, a talajközeli veszélyt jelent az egészségre. A nyári hónapokban, az erős besugárzás hatására un. oxidáló, vagy Los Angeles típusú szmog alakul ki, amelyben főként a nitrogénoxidok és az ózon szintje emelkedik meg. Amerikai kutatók vizsgálata szerint az ózon csekélyebb mértékű növekedése a városokban jelentősebb halálozási arányszám-növekedést okozhat.

Tudta-e?

• Az ózon (O3) három oxigénatomból álló instabil molekula, melyet 1840-ben fedeztek fel. Neve a görög „oezin” = „rossz szagot árasztó” szóból ered.
• Az ózonréteg a sztratoszférában található, a Földtől számított 10-50 km-es magasságban.
• Három dolog játszik szerepet az eső után érzet illat kialakulásában: az egyik, amely a „tiszta” illatot okozza, az ózon.
• Az Északi-sark feletti ózonlyuk – amely jóval kisebb, mint a Déli-sark feletti – beforradása 2030 körül prognosztizálható.
• Ha az ózonréteg által visszavert káros UV-sugarak a sztratoszféra alatti légköri rétegbe, a troposzférába jutnak, az alábbi káros hatások alakulhatnak ki, többek között:
  • ha egy élő sejtet UVB sugárzás ér, akkor károsodhatnak a sejt működése szempontjából nélkülözhetetlen molekulák,
  • az erős UVB sugárzás gyengíti az immunrendszert
  • nő a bőrrákos betegek aránya, főleg a világos bőrű emberek között
  • nő a szemkárosodás (szürkehályog) kialakulásának veszélye
  • olyan mikroszkopikus egysejtű növények pusztulása következhet be, amelyek az óceáni tápláléklánc alapját képezik,
  • a planktonokat károsítja, így azok kevesebb szén-dioxidot tudnak kivonni a légkörből, gyorsítva ezzel a is a globális felmelegedést és megbontva a tengeri táplálékláncot,
  • haszonnövények (például kukorica) esetében genetikai mutációkat idézhet elő.

Forrás: Wikipedia, zoldmatek.hu, civilhetes.net, vitalmagazin.hu, vira.hu, longroom.com, livingroofs.org